Véradók világnapja- június 14.

Négy nemzetközi szervezet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), a Véradó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFBDO) és a Nemzetközi Vérátömlesztési Társaság (ISBT) tartotta meg elsőként a Véradók Világnapját 2004. június 14-én. 

Ez az időpont nem véletlen, ezen a napon született 1968-ban Karl Landsteiner, Nobel-díjas osztrák–amerikai orvos. Landsteiner dolgozta ki az A, B, AB és O vércsoportok rendszerezését, valamint az Rh-faktort, ami ma is az egyik legfontosabb alapja a vérátömlesztés biztonságának. Ezzel tette lehetővé, hogy a vérkészítmények megfelelően párosíthatók legyenek, és csökkenjen a transzfúziós kockázat . 

A WHO, valamint civil és állami szervezetek szerte a világon ünneplik ezt a napot különféle programokkal: konferenciák, kampányok, donorok köszöntése, közösségi események, online felhívások, ajándékok—mind arra irányulnak, hogy ösztönözzék az új és visszatérő véradókat . 

Miért fontos a véradás?
A vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben
A tudomány mai állása szerint a vér semmi mással nem pótolható, mesterségesen nem előállítható, csak véradással pótolható. A magyarországi egészségügyi intézmények ellátása éves szinten nagyjából 390 000 véradással biztosítható, így a folyamatos és biztonságos véradások lebonyolításához (munkanapokra lebontva) napi 1600-1800 véradóra van szükség.
A transzfúzióra (vérátömlesztésre) elsősorban a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtétek során, valamint számos súlyos betegség során van szükség.
A véradások folyamatossága nagyon fontos, ugyanis a véradás során levett vérből előállított legrövidebb lejáratú vérkészítmény (trombocita készítmény) csupán 5 napig használható fel.
Mi a vér szerepe?
A vér az emberi test egyik legfontosabb készítménye. Legfontosabb feladatai az oxigén, a széndioxid, salakanyagok, tápanyagok, valamint a hormonok szállítása. Mindezek mellett fontos szerepe van a kórokozók elleni védelemben és a test hőháztartásának szabályozásában is. Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből körülbelül 0,5 liter tartalék, mely szükség esetén mobilizálható.
Röviden a vércsoportokról:
Az ABO vércsoportrendszer alapján 4 fajta vért különböztetünk meg: A, B, AB, O. Magyarországon a leggyakoribb vércsoport az A-s, még a legritkább az AB-s. Ahogyan már említettük az ABO vércsoportot Karl Landsteiner fedezte fel 1901-ben, ez előtt azonban nagy kérdés volt az orvostudományban, hogy a vérátömlesztés miért ment meg sokakat még mások belehalnak. A transzfúzió szempontjából az ABO vércsoport rendszer után a második legfontosabb az RhD vércsoport. Ha a vérünk tartalmaz RhD antiégneket, akkor RhD-pozitív vércsoportól, ha pedig nem akkor RhD-negatív vércsoportól beszélünk. Magyarországon szakmai követelmény, hogy ha lehetséges akkor az ellátásban részesülő a saját vércsoportjából kapjon. Az esetek többségében elegendő az ABO és RhD vércsoport egyezése, azonban egyes esetekben további egyezőség is szükségessé válhat. Amennyiben szakmai vagy vérgazdálkodási akadályok miatt nincs lehetőség a csoport azonos vér adására, akkor sor kerülhet eltérő vércsoportok felhasználására is, de szigorúan kompatibilis szabályok szerint.

Hány ember életét lehet megmenteni egy véradással?
Az Országos Vérellátó Szolgálat minden egység vérből háromféle vérkészítményt állít elő: vörösvérsejt-koncentrátumot, thrombocyta-koncentrátumot és friss fagyasztott plazmát.
Ezeket a készítményeket akár három különböző beteg is megkaphatja. Innen ered a jól ismert szlogen: Adj vért és ments meg három életet!

Forrás: teti.gyogyitohaz.hu