Szelektív figyelem
Van Számodra egy kihívásom! Nézd meg az alábbi videót, és számold meg, hányszor passzolják egymásnak a labdát a fehéret viselő játékosok!
Íme mégegy videó, mely bemutatja a szelektív figyelem működését:
A második videó láttán talán azt gondolhatod: "Ilyen nincs!" Pedig van. És ha nem is ennyire extrém formában, de nap, mint nap megtörténik velünk. Láttad az labdázós videóban a gorillát? A legtöbben nem szúrják ki elsőre. A kísérlet eredetijében -mely Neisser (1979)
nevéhez fűződik-, a gorilla helyett egy nő sétált be a képbe sárga esernyővel. 28 résztvevőből mindössze 6-an vették őt észre elsőre. Kevésbé volt mókás az a kísérlet, ahol egy szimulátorban 8 pilótának kellett landolnia, a leszállás közben pedig a semmiből megjelent egy másik repülőgép a kifutón. 2-en már annyira a landolásra koncentráltak, hogy az újonnan megjelenő inger már nem ért el hozzájuk, és leszálltak, mintha mi sem történt volna. A szimulációs felvétel visszanézése után elszörnyedve fontolgatták, hogy visszavonulnak. De hány emberrel fordult már elő az is, hogy a telefonjára koncentrálva kilépett az úttestre egy közeledő jármű elé, amit nem vett észre. A szelektív figyelemnek, tehát van egy "sötét oldala" is, ennek ellenére működése fontos, sőt elengedhetetlen szerepet tölt be életünkben.
Mivel feldolgozó mechanizmusaink kapacitása véges; és bármennyire
szeretnénk is, egyszerűen nem tudunk mindenre figyelni, így a számunkra
éppen kevéssé fontos ingerek "kiesnek". De ha a jó oldalára koncentrálunk, szelektív helyett akár koncentrált figyelemnek is nevezhetjük ezt a mechanizmust. Pozitívra fordítva a megfogalmazást is; a szervezetünk képes arra, hogy elméjét egy adott ingerre vagy feladatra összpontosítsa, egyéb környezeti ingerek jelenléte ellenére. Mennyire jó, például, hogy képesek vagyunk a beszélgető partnerünkre figyelni akkor is, ha mások is éppen beszélgetnek körülöttünk, vagy olvasni, miközben kint füvet nyírnak, tudni miről szól a film amit nézünk, annak ellenére, hogy a szomszéd hangosan hallgat zenét.... Milyen lenne egyszerre mindent ténylegesen, értőn, hallani és felfogni? Az agyunk egyszerűen képtelen lenne feldolgozni ennyi információt.
Ezzel el is jutottunk a kezdetekhez, ugyanis ennek az érdekes területnek a kutatása, a hallással kapcsolatban kezdődött el, nevezetesen a "koktélparti-effektus" mentén. Bizonyára veled is előfordult, hogy egy nagyobb társasági rendezvényen beszélgettél valakivel, majd egyszercsak a saját nevedet hallottad egy másik beszélgető csoporttól. Nem tudtad volna megmondani miről beszélgettek, talán mielőtt odafordultál volna azt sem, kik álltak éppen abban a csoportban, de a nevedre odakaptad a fejed. Ez a "koktélparti-effektus", és lényegében a ugye a szelektív figyelem lényege is. Ismételve és kiegészítve: A figyelmünk fókuszában mindig a viselkedésünk szempontjából fontos ingerek állnak, a többit észlelésünk, elménk bonyolult rendszere válogatja, megszűri, tompítja. Fontos azonban megemlíteni, hogy a figyelmi rendszer szűrőjén fennakadó
elemek többnyire nem vesznek el -vagy legalábbis nem azonnal-. A szűrési rendszer ezen kívül nem is tökéletes, így a figyelmünkért "versengő", de a szűrőn fennakadt ingerek, előfordul, hogy "betörnek" a tudatunkba. A nevünk például minden esetben egy számunkra fontos inger -külön elnevezés is született ennek mentén: "sajátnév-hatás"-, így fordulhat elő, figyelmünk erre reagálva vált, és "kihalljuk" azt egy számunkra egyébként nem releváns beszélgetésből is.
A szelektív figyelem működését több elmélet is próbálta, próbálja magyarázni. Van, amelyik szerint a szűrés már az észlelés pillanatában megtörténik, mások úgy gondolják, hogy a tudatosuláshoz vezető út későbbi szakaszában szelektálódnak az éppen nem fontos információk. Ha érdekelnek ezek a modellek, keress rá Broadbent, Treisman és Deutsch + Deutsch elméleteire.