Magyar zászló és címer napja- március 16.
A zászló és a címer egy közösség, egy nemzet összetartozásának jelképei. Számunkra, magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ennek az összetartozásnak - a Himnusz mellett - a legfontosabb jelképei a magyar zászló és a nemzeti címer. A Magyar Országgyűlés a magyar zászló és címer emléknapjául, így összetartozásunk egyik legfontosabb ünnepéül március 16-át jelölte ki a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére.
A magyar zászló és címer napja alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, a civil szervezeteknek, közösségeknek nemzeti jelképeinkhez kapcsolódó hagyományaink, irántuk érzett megbecsülésünk kinyilvánítására.
Mit lehet tudni a magyar zászlóról és címerről?
Az évszázadok során a magyar zászló és címer sok alapvető változáson esett át, melyet ez az összefoglaló írás nem taglal. A jelenleg hatályos címerábrázolás alakja a címertanban (heraldika) leggyakrabban használt ún. pólya mesteralak, alkotóelemei pedig még a középkorból származnak. A hegyes talpú és hasított pajzsnak jobb oldalán lévő első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott (ezt nevezik Árpád-sávoknak, mely már a XIII. században megjelent az uralkodói pecséteken, és az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként), bal oldalán lévő második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettős kereszt található. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Érdekessége a koronán elhelyezkedő keresztnek, hogy 1860-ban még függőleges, 1867-ben már ferde állapotában van ábrázolva.
A magyar katolikus hagyomány szerint a címerben a kettős kereszt Szent István király apostoli királyságának a jele. A XVI. század elején már találni írásos feljegyzést arról, hogy az államcímer az országot mint területet, illetve ennek részeit, alkotó elemeit szimbolizálja. A történelmi dokumentumok szerint a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát. Egy másik értelmezés szerint a hármashalom dombjai: bal oldalon az egyház állt (HIT), jobb oldalon a katonaság (ERŐ), középen a királyi vár (AKARAT). A kettős kereszt alatti korona a XV. században került oda. Ez az elem antiheraldikusnak is nevezhető, mert alapszabályként fémre fém nem kerülhetne a pajzson, tehát ezüst (fehér) és arany (sárga) nem érintkezhetne.
Magyarország zászlaja az Alaptörvény szerint "három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe." Ez a romantikus értelmezés a 19. századból származik, színei a korábban rögzült magyar címerből erednek. Nemzeti jelképként a piros-fehér-zöld szín már a 13. századtól jegyzett, de zászlókon még nem jelenik meg. A bécsi képes krónikában a magyar sereg vagy vörös zászló alatt harcol, melyen fekete turulmadár képe található, vagy vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Több történelmi adat is igazolja azonban a trikolor mai használatának létjogosultságát. II. Endre 1222-ben kelt okmányán a pecsét vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ, de II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti út padozatát is piros, fehér, zöld posztóval fedték, vagy például Mária Terézia királynő uralkodása első éveiben a kancellária iratait piros-fehér-zöld fonállal kötötték be. A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására alkották meg az 1848-as áprilisi törvények, ugyanis az 1848-as követelések egyike volt az, hogy "a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak" (1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a), szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Az 1848-49-es honvédsereg még a fehér színű, piros és zöld ún. farkasfogakkal szegélyezett, középen a címerrel ellátott zászlók alatt harcolt. Hivatalos azonban csak 1867-től lett, állami zászlóként 1945-ig a kiscímer is szerepelt a zászló közepén. Sokan nem tudják, hogy az 1956-os forradalom idején nem az 1848-as magyar címert vágta ki a zászlóból a résztvevő lakosság, hanem a szovjet mintájú, idegen jelvényt, a Rákosi-címert. A lyukas zászló mai napig a forradalom jelképe maradt.
A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható, a hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.
Forrás: wikipédia, gportal, rakoczimuzeum.hu