Magyar zászló és címer napja- március 16.

A magyar 'címer' szó a francia 'cimière' kifejezés átvétele révén feltehetően a XIV. században kerülhetett át a nyelvünkbe. Az eredetileg csak lovagi sisakdíszt jelentő szó a magyarban jelentésbővüléssel vált a címer egészének megnevezésévé. A címer általában köpenyre felvarrt, pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelkép, amelyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ.

A zászló egy rúdra erősített, szögletes, főként téglalap alakú, általában színes és jelképes ábrázolással díszített vagy felirattal ellátott szövet, amelyet valamely közösség jelvényeként vagy valaminek a jelzésére használnak. Eredeti rendeltetése szerint egy katonai eszköz volt, amelyet a csapatok azonosítására és vezénylésére használtak.

A ma is érvényes nemzeti zászlónkat – a nemzeti színekkel - az 1848-as áprilisi törvényekkel tették hivatalossá, melynek XXI. törvénycikkelye rendelkezik a nemzeti színről és a címerről. 1848 márciusában vezették be a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát a közintézményekben nyilvános ünnepek alkalmával. Később, a szabadságharc után ezek tiltott jelképnek minősültek és csak 1867-től használhattuk őket hivatalosan újra.

Az Országgyűlés hosszú vita után, 1990. július 3-án úgy döntött, hogy Magyarország nemzeti jelképe a Szent Koronával díszített címer. A 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvény átvette a rendelkezést, amely szerint Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs, annak első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, míg második, vörös mezejében a zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt szerepel. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

Az Országgyűlés 2014-ben március 16-át a Magyar zászló és címer napjává nyilvánította. A képviselők javaslatuk indoklásában kifejtették, hogy a magyar nemzet összetartozását és a nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az Alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, így ezek tisztelete az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

A határozat alapján a Magyar zászló és címer napját hivatalosan először 2015-ben ünnepelték Magyarországon.