Hepatitis világnap-július 28.

2004-től rendezik meg július 28-án szerte a világon a hepatitis (fertőző májgyulladás) világnapját, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, a betegség kialakulásának okaira és a korai felismerés jelentőségére.

Ez a világnap emléket állít Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvosnak, aki 1925-ben ezen a napon született és ő volt a hepatitis B vírus felfedezője.

1976-ban Dr. Blumberg biokémikus Nobel-díjat kapott felfedezéséért. Ő és kollégái fejlesztették ki a módszert 1967-ben, hogy a vírus kimutatható a vérből, és megalkotta az első hepatitis B vakcinát 1969-ben.

Mi ez a betegség?

A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a sárgaság (icterus), de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. Mindezek mellett a májgyulladás mibenlétét nehéz pontosan meghatározni a májbetegségek gyulladásos komponenseket is mutató sokfélesége miatt. Ma már - különös tekintettel a máj sokrétű és anyagcserében betöltött központi szerepét tekintve - joggal ide sorolják a májsejteket ért bármiféle károsodással járó kórképeket, amelyek általában különböző súlyosságú hosszú távú következményekkel is járnak.
A vírushepatitiszek a kórokozók fertőzési módjától függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).
A betegség sokszor tünetmentes, kezelés nélkül lassan, évtizedek alatt súlyosbodik. Mivel a vírus a véráramba kerülve okozhat fertőzést, jelentős kockázati tényező az intravénás droghasználat, a tetoválás, a piercing, és azok a vérátömlesztések, amelyek 1992 előtt történtek. Mivel a betegséget már egy rutin laboratóriumi vizsgálat is kimutathatja, bármely ismeretlen eredetű tünet észlelésekor érdemes a háziorvoshoz fordulni.

A hepatitis vírusok komoly megbetegedéseket, az esetek bizonyos százalékában halált is okozhatnak. A malária és az AIDS mellett a leggyakrabban előforduló fertőző betegedésnek tekinthetőek a világon. A WHO minden utazónak és minden egészségtudatos embernek ajánlja a hepatitis A és B elleni védőoltások felvételét, valamint a hepatitis C teszt elvégzését. Így jó eséllyel megelőzhető a komolyabb probléma.

A betegek 40%-ában nem derül ki a fertőzés forrása. Napjainkban a betegségre már egy rutin laboratóriumi vizsgálat is felhívja a figyelmet. Ezért enyhe sárgaság, fáradékonyság, gyengeség, bőrviszketés esetleg májmegnagyobbodás észlelésekor, stb. háziorvoshoz kell fordulni. A vírusfertőzés által előidézett hepatitis nagyságrendjére utal, hogy napjainkban már mintegy 200 millió embert érint a világon. Hazánkban egyik vezető halálok a krónikus májbetegség, évente ugyanis 7-8000 ember hal meg májzsugorban, amely döntően vírusos fertőzés, (amelynek végső stádiumában májrák alakulhat ki), valamint alkoholos májkárosodás következménye. 100 ezerre becsülik azok számát, akik C vírussal fertőződtek. Közülük azonban mindössze 7 ezer beteget kezelnek (a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének adatai szerint ), mert a fertőzés akut szakasza gyakran tünetmentesen zajlik.

Források: gportal; jelesnapok