Félelem, szorongás, stressz

Félelem, szorongás, stressz... mind tudjuk, hogy ezek kellemetlen érzések, de mit is jelentenek pontosan? Először is le kell szögeznünk, hogy a félelem és a szorongás nem ugyanaz. A félelem jelenbeli, és konkrét dologra vonatkozóan alakul ki  - pl. "Félek a szomszéd agresszív kutyájától.". A szorongás jövőbeli fenyegetésre irányul és tárgya sokszor meghatározhatatlan - pl. "Aggódom a jövőm miatt." vagy "Tartok a jövő heti matematika dolgozattól.". Ahogy láthatjátok a második esetben sokkal meghatározhatatlanabb az, mitől félünk; sokmindent felsorolhatunk ilyenkor, hogy nem akarunk sikertelenek lenni, magányosak, vagy boldogtalanok, lehet, hogy túl nehéz lesz a dolgozat, vagy mi nem tudunk majd eléggé felkészülni, de mindezek sokkal inkább lehetőségek, sokkal megfoghatatlanabbak, mint a nagy kutya a szomszédban. Azt is fontos tudnunk, hogy bizonyos fokú szorongás a jövő miatt teljesen normális, sőt még jól is jön, ugyanis növelheti teljesítményünket, fokozhatja probléma megoldó képességünket, illetve visszatarthat minket a nagyobb meggondolatlanságoktól, amikből kárunk származhatna. Másik esetben "debilizáló szorongás" hatására teljesítményünk csökken, a szorongás megbénít minket. Ilyenkor fordul elő például, hogy bár tanultunk, de a számonkérési helyzetben egy hang sem jön ki a torkunkon, mintha mindent elfelejtettünk volna. Bár ezek kellemetlen szituációk, nincs nagy baj, amíg csak alkalmanként fordulnak elő. Károsnak akkortól tekintjük a szorongást, ha az hosszabb ideje fennáll (több hónapig), és már zavarja a mindennapi életet, megnehezíti a különböző szerepeinkben való helytállást (iskola, sport, barátságok, család) és/vagy nagyon lehangol bennünket ez az érzés. Előfordul, hogy csak egy kellemetlen, rossz érzést tudunk azonosítani, és nem is tudjuk, hogy éppen szorongást élünk át. Másokon azonosítani ezt az érzést pedig még nehezebb, hiszen sokszor úgy jelenik meg, ahogyan nem is számítanánk rá; például harag vagy dacos viselkedés formájában. Az is szorongásra utalhat, ha valaki látszólag ok nélküli "kiborulásokat" produkál, ha minden helyzetet túltervez, vagy éppen képtelen tervezni, mert elveszti a fókuszt és annyira elmerül aggodalmaiban, hogy nem tud a körülötte történő dolgokra figyelni.
Mielőtt kitérünk arra, mihez lehet kezdeni a szorongással, ha már felismertük (és még nem olyan mértékű, hogy szakember segítségét kell kérni miatta), ejtsünk néhány szót a stresszről is. A stressz eredeti értelmében a szervezet egy bármilyen ingerre adott válasza, nem feltétlenül negatív dolog, sőt! Selye János így jellemezte: "A stressz az élet sava-borsa.". Azaz, valamennyi ingerre, izgalomra mindannyiunknak szüksége van. Mitöbb, létezik pozitív stressz, úgynevezett eustressz is, amit például érezhetünk egy nyaralás előtt, egy meglepetés buli esetén, egy versenyen, esküvőn, vagy bármilyen olyan eseményen, amit örömteli izgalommal várunk. Ha ilyenkor megfigyeljük magunkat, észrevehetjük, hogy a szervezetünk nagyon hasonlóan reagálhat, mint a negatív, distressz esetében. Ilyenkor is felgyorsulhat a szívverésünk, talán izzadunk, kipirulunk, elakad a lélegzetünk. A stressz önmagában tehát nem egy negatív dolog, csak a szervezet egy válasza; a hétköznapokban azonban ez a szó átértelmeződött, a többségnek a tartós idegeskedés, feszültség jut eszébe róla. Van azonban néhány egészen egyszerű módszer, amivel a hétköznapok során felgyűlt feszültséget, illetve akár az enyhébb szorongást is csökkenthetjük.
Sokat valószínűleg ismertek is közülük, de azért nézzük meg őket: Mozogj valamit, sportolj! Egyszerre tesz jót testednek lelkednek. A stressz hatásra befeszült izmok átmozgatódnak, lazulnak, ezzel együtt pedig mindjárt a belső feszültség is csökken. Ha nem vagy egy sportos típus, próbálkozz meg egyszerűen egy izomrelaxációs technikával. Tölts időt a természetben, ha tudsz, sportolj a szabadban, vagy kertészkedj, néha az is felér egy tornával. A friss levegő, oxigén segít ellazulni. Egy erdő színei, hangjai illatai, a természet közelsége, és akár egy kis távolság az emberektől megnyugtatóan tudnak hatni ránk. Ide szúrnám be külön érdekességnek, hogy vannak olyan színek (halványkék), illatok (levendula), hangok (természet hangjai), amik relaxálóan hatnak a szervezetre, így ezeket is érdemes becsempészni a mindennapjaidba, főleg olyankor, amikor "stresszesebbnek" érzed magad. Tudtad, hogy kézben tartani egy meleg italt is feszültség csökkenten hat? És ha már friss levegőről és oxigénről is szó volt - figyelj oda a légzésedre. Amikor feszültek vagyunk légzésünk gyakran felgyorsul, kapkodjuk a levegőt; próbálj ilyenkor mélyeket lélegezni, tudatosan lassítani a tempón. Kipróbálhatsz különböző légzőgyakorlatokat is. Ha ez már jól megy (és akkor is, ha nem) próbálj meditálni, relaxálni. Nem kell semmi nagyon spirituálisra gondolni, egyszerűen csak próbálj a jelen pillanatra koncentrálni, a "mostban lenni", és azokra a dolgokra fókuszálni, amiket tudsz irányítani. Nehéz a jelen pillanatban lenni? Akkor tervezz! Készíts időbeosztást, de figyelj, hogy reális maradj, ne támassz túl nagy elvárásokat önmagaddal szemben, ha valami elmarad tudd elengedni, ha amúgy is felfokozottabb állapotban  vagy, nem hiányzik még mellé a bűntudat, hogy ezt sem tudtam megcsinálni ("már megint" - tesszük hozzá gyakran). Ha tervezel (és akkor is ha nem), mindenképpen tervezz a napjaidba olyan tevékenységeket is, amik örömszerzőek számodra: Rajzolj, írj, nézz meg egy kellemes hangulatú filmet, hallgass zenét, vagy zenélj te magad. A kreatív tevékenységek többszörösen jótékony hatásúak, ugyanis egyszerre segítenek átdolgozni a benned rejlő feszültséget, és töltenek el jó érzéssel. Ha szerencséd van még a flow élményt is átélheted általuk (erről egy következő bejegyzésben olvashatsz). Figyelj a napi jó érzésekre, jegyezd fel akár őket, esténként gondolt át, mi minden volt, aminek aznap örülni tudtál. Ez segíthet elindulni egy pozitív gondolkodásmód, szemlélet felé. Megteheted ugyanezt az aggodalmaiddal is, lehegyezheted őket. Fontos azonban, hogy ne "gyűjtsd", hanem inkább feloldani próbáld őket. Ebben segíthetnek ha felteszed azokat a kérdéseket, hogy "Mi a legrosszabb, ami történhet?", "Mi az ami ezt valószínűsíti, és mi szól ellene?", "Mit tehetnék a legrosszabb után?", "Mit tehetek ellene?". Könnyebbséget adhat, ha felkészültnek érezzük magunkat a rosszabb forgatókönyvekre is, és azt is fontos tudatosítanunk, hogy valahogy mindig van tovább akkor is, ha hiba csúszik számításainkba. Ezzel együtt is könnyű belebonyolódni ezekbe a kérdésekbe és elsüllyedni a "legrosszabb lehetőség mocsarában", ezért fontos, hogy az ilyen jellegű elmélkedéseket azzal zárjuk, hogy elképzelünk egy számunkra jó kimenetelt, és igyekszünk erre koncentrálni. Ha egyedül nehéz megtalálni a pozitívumokat, kérj segítséget a barátaidtól, családodtól, tölts időt szeretteiddel. Beszélj nekik az aggodalmaidról, keressetek lehetséges megoldásokat együtt. Egy helyzet, aminek éppen a közepén vagyunk belülről sokszor sokkal megoldhatatlanabbnak látszik, mint kívülről. Segíthet egy szőrös, tollas vagy pikkelyes jóbarát is - az állatokról való gondoskodás, a velük való játék, simogatás is jó feszültségcsökkentők. Ha sem állati, sem emberi társaság nem segít, akkor is jó ha tudod, hogy van kihez fordulni, szakembert felkeresni a legkevésbé sem ciki, és akkor sincsen gond, ha személyesen erre még nem állsz készen; hiszen a telefonos lelki elsősegély vonalak - melyeket megtalálsz egy korábbi bejegyzésben - éjjel-nappal, névtelenül, és többnyire ingyenesen elérhetőek.

https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/a-szakambulancian-ellatott-psziches-megbetegedesek/szorongasos-megbetegedesek/