Az emberi jogok világnapja -december 10.

Emberi Jogok Világnapja december 10-én van annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése határozott arról, hogy december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánítja.
"Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek" – mondja ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke.

Az Emberi Jogok Napja lehetőséget nyújt minden évben, hogy megünnepeljük az emberi jogokat, kiemelve olyan emberi csoportokat, melyek jogai erősítésre szorulnak.Ebben az évben a következő témák vannak reflektorfényben: a nők, a fiatalok, a kisebbségek, a fogyatékkal élők, hajléktalanok, a szegény és a perifériára szorult emberek jogai, hogy a politikai döntéshozatalban nagyobb figyelemben részesüljenek.

Visszatekintés:
A Nyilatkozat összefoglalja az ENSZ álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.
Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna charta libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott Függetlenségi Nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.
Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
"Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak."
Magyarországon a Kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény..

Emberi jogi törvény Európában

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye már törvény. Magyarország vonatkozásában 1992. november 5-től kell alkalmazni és az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdették ki hazánkban.

Csupán néhány az emberi jogok közül

• Minden ember szabadnak születik egyenlő jogokkal és méltósággal.
• Mindenkinek joga van az élethez, szabadsághoz, személyi biztonsághoz. Tilos a rabszolgaság, kínvallatás, kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetés vagy bánásmód.
• A törvény előtt mindenki egyenlő. Mindenki jogosult jogorvoslatért bírósághoz fordulni. Senkit nem lehet önkényesen letartóztatni és nem száműzni. Mindenkit ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnösségét bíróság jogerősen meg nem állapította.
• Mindenkinek joga van a magánélethez, a becsület védelméhez.
• Mindenki jogosult minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
• Minden férfinak és nőnek joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek egyenlő jogai vannak.
• Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.
• Minden személy szabadon kinyilváníthatja a véleményét.
• Mindenkinek joga van a munkához. Az egyenlő munkáért egyenlő bér, fizetés jár.
• Minden embernek joga van megfelelő életszínvonalhoz, élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz.
• Mindenkinek joga van az oktatáshoz

Források: gaportal;