Bullying

2021.09.13

Ahhoz, hogy egy viselkedésforma "hivatalosan" bullyingnak számítson, alapvetően három feltételnek kell teljesülnie:
1. Legyen valamilyen jellegű ártalom, sérelem - A fizikai és szexuális zaklatás a legdurvább kategóriák, azonban ugyanúgy sérelemnek számít az is, ha valakire durva, kellemetlen dolgokat mondanak, bántóan gúnyolják vagy szándékosan kihagyják dolgokból.
2. Ismétlődő jelleggel történjen - Ez nem jelenti az, hogy egy egyszeri alkalommal történő ütés, durva beszólás vagy más jellegű bántás nem okozhat komoly károkat az áldozatban, azonban a folyamatos zaklatás hosszú távon nagy veszélyeket rejthet magában.
3. Kiegyenlítetlen erőviszonyok mellett történik - Amikor két, nagyjából egyforma erejű gyerek összeveszik, sértegeti egymást, verekszik, az bár agresszió, de nem bullying. Az iskolai bántalmazás során az elszenvedő olyan személy, aki valójában nem tudja megvédeni magát (még akkor is, ha esetleg megpróbál visszaszólni, vagy más módon védekezni).

Az iskolai bántalmazás egyéb jellemzője még, hogy korai serdülőkorban a leggyakoribb és az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat, ezen kívül a kezdeti fizikai agresszió inkább az indirekt és burkolt agresszió felé tolódik. A fiúkra többnyire inkább a fizikai (verekedés, lökdösődés, stb.), a lányokra általában inkább a verbális agresszió (pletykák, gúnynevek, stb.) jellemző.
További tudnivaló, hogy a bullyinggal foglalkozó szakirodalmak a "résztvevő" gyerekeket, fiatalokat általában négy csoportba sorolják: szemlélődők, bántalmazók, bántalmazottak valamint az a különös csoport, amibe azok a zaklatók tartoznak, akik önmaguk is áldozatok. A kutatók számos okot feltártak, amely magyarázhatja, hogyan válhat valakiből zaklató, vagy áldozat, milyen személyiségbeli, családi és társadalmi okok állhatnak a bántalmazás hátterében. Bár fontos lehet, hogy megértsük a jelenség hátterét, mélyebbre lássunk a felszínnél, a lehetséges "bűnbakok" felkutatásánál talán előremutatóbb, ha a megelőzési és megoldási lehetőségekről beszélünk. (Bár tény és való, hogy a helyzet tényleges megoldásához néha a gyökerekig kell ásni.)

Sokrétű lehetséges háttértényezője miatt nehéz olyan "tuti tippeket" felsorolni, amivel a bullying, mint jelenség egy az egyben megállítható és megszüntethető lenne, de mindannyiunknak van felelőssége benne, és vannak olyan kiemelhető lehetőségek, amik segíthetnek egy békésebb, elfogadóbb közeg kialakításban. Az első, és legfontosabb, hogy beszéljünk róla, mert sajnos az iskolai bántalmazás létezik, és talán gyakoribb, mint hinnénk. Ne bagatelizáljuk el a problémát, mert ami számunkra csekélységnek tűnhet, az egy másik emberben hosszú távra, mély nyomokat hagyhat (Pl. Mit fújod így fel a dolgot?/Nem kell vele foglalkozni!), fogadjuk el, ha a másiknak negatív érzései vannak, az biztosan nem segít rajta, ha érzéseire helytelenítéssel válaszolunk. Ami ennél is fontosabb, hogy kerüljük az áldozat hibáztatását (Úgy kell neked, ha nem védted meg magad./Biztos megérdemelted.). Figyeljünk oda egymásra, és vegyük észre, ha baj van, ha a másik rosszul érzi magát.

És ha már elfogadóbb közegről volt szó - az iskolai, osztálytermi légkör például lényeges szempont a bullying kapcsán. Mindig legyenek előre megbeszélt szabályok, keretek (a házirenden túl, felállítható egy közösen kitalált osztályszabályzat, pl. Mi itt megvédjük egymást!, Egymást sértegetni itt nem megengedett.). Fontos, hogy legyen olyan felnőtt az iskolában, akiben a tanuló megbízik, aki képes meghallgatni mindkét felet (bántalmazót és áldozatot egyaránt) és szigorúan, de igazságosan büntetést kiszabni.
A zaklatások során alapvetően az áldozatok önbecsülése sérül, így ennek erősítése kiemelt cél, feladat kellene legyen akár pedagógusként, akár szülőként, testvérként, barátként. Léteznek mindezek mellett olyan nagyobbszabású érzékenyítő programok, projektek, közösségek, melyeknek célkitűzése, hogy az érintett diákok megtanuljanak elfogadóbban, empatikusabban viselkedni egymással, asszertív módon kezelni vitáikat, konfliktusaikat. A bejegyzés zárásaként ismerjetek meg néhány ilyen projektet:

NyugiOvi program: https://www.zknp.hu/nyugiovi-foglalkozas/

Békés iskolák program: https://www.bekesiskolak.hu/

ENABLE program: https://enable.eun.org/

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Budapest/tpn2018/ENABLE_hazai_bevezetese_Budapest_Jarmi.pdf

KiVa program: https://www.kivaprogram.net/

https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/kiva_adaptacios_tanulmany.pdf

Továbbá rengeteg érzékenyítő videó található Youtube-on is, melyeket érdemes lehet közösen feldolgozni.

Ha nem tudod kihez fordulj segítségért, ha éppen nem találsz olyan felnőttet vagy kortársat, akivel megosztanád a problémáidat, vannak olyan ingyenesen hívható telefonos vonalak, ahol akár névtelenül beszélhetsz sérelmeidről, kérhetsz tanácsot. Keresd őket bátran! A telefonszámokat itt találod: tmpsz-palyavalasztas.webnode.hu/l/sos-ingyenes-lelki-segitsegnyujtas/

Boross, O. (2006). Basák az iskolában. Iskolakultúra, 16(11), 33-39

Figula, E. (2004). Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 7-8.

Figula, E., Margitics, F., Barcsa, L., Madácsi, M., Pauwlik, Zs., Rozgonyi, T. (2008). Iskolai erőszak kérdőív. Felhasználói kézikönyv. Nyíregyháza.

Várnai, D., Németh, Á., és Zakariás, I. (2009). Kortárs bántalmazás és verekedés a magyar iskoláskorúak körében.ÁNTSZ-Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Budapest.