5 perc önismeret

Az önismeret minden, amit önmagadról tudsz. Magába foglalja céljaidat, vágyaidat, meggyőződéseidet, képességeidet, pozitív tulajdonságaidat és gyengeségeidet is. Mélyebb szinten az önismeret része az is, hogy tudod mit miért cselekszel, és az egyes dolgok hogyan hatnak rád. Ismered mi áll a reakcióid hátterében, mi minden formált téged azzá, aki most vagy. Társas szinten az önismeretbe már az is beletartozik, hogy ismerjük a másokhoz fűződő viszonyaink természetét, különbséget tudunk tenni a különböző szerepeinkben "használt" énjeink között (milyen vagy otthon/milyen vagy az iskolában/milyen vagy a szabadidődben), ismerjük mit gondolnak rólunk mások (de legalábbis van egy nagyjából reális elképzelésünk róla), és össze tudjuk ezt vetni azzal, amit önmagunkról tudunk, gondolunk.
Az önismeret végeredményben saját személyiséged felfedezése, megismerése, megértése, út egy önmagunkról alkotott kép - az énkép kialakításához. Az énkép 3 nagyobb egységből épül fel: Aktuális énkép, ideális énkép, és kell(ene) énkép. Az aktuális énképbe tartozik minden olyasmi, amit jelen pillanatban magadról el tudsz mondani, a tulajdonságok, melyekkel jellemeznéd magad. Az ideális énkép azokat a tulajdonságokat tartalmazza, amelyeket birtokolni szeretnénk. Ide tartozik, amikor azon álmodozunk milyen jó lenne, ha több önbizalmunk lenne, gyorsabban tudnánk futni, eredményesebben tudnánk problémákat megoldani, stb. A "kell énkép" pedig azokat a tulajdonságokat foglalja magába, amelyekről úgy véljük rendelkeznünk kellene velük. Miben különbözik az előzőtől? Az ideális énképben azok a dolgok vannak, melyekre te vágysz, a "kellene énképben" pedig inkább azok, amikkel a környezet vélt vagy valós elvárásaira próbálsz reagálni. Például amikor egy munkára jelentkezel és azon gondolkodsz, hogy ehhez bizony jobb nyelvtudás kéne.
Miért jó dolog megismerni önmagunkat és énképeinket? Csak néhány indok a sokból: Tudatosabban tudod tervezni a jövődet. Ide tartozik az is, hogy tudatosabban tudsz pályát/szakmát/hivatást választani. Segít a fejlődésben, tudatos önfejlesztésben, ha tudod, hogy mik az erősségeid, gyengeségeid, és mit szeretnél még megtanulni. Önmagad megismerésén és megértésén keresztül pedig más embereket is jobban megismerhetsz, megérthetsz.
Honnan táplálkozik az önismeret és hogyan fejleszthető? Elsősorban másoktól kapott visszajelzésekből és önmagunk megfigyeléséből építkezünk. Bár ezek képezik mindennek az alapját, fontos tudnunk, hogy az így szerzett információk sokszor nem felelnek meg a valóságnak. Torzítják őket sztereotípiáink, úgynevezett attribúciós hibák és kognitív torzítások. Hallottatok már a Pigmalyon/Golem-effektusról? Az a lényegük, hogy mások rólunk alkotott képe, és így mások hozzánk való viszonyulásai, bánásmódjai hogyan tudnak formálni minket. (De ide sorolhatjuk a saját magunkról alkotott képet, és az önmagunkkal szemben támasztott elvárásokat is.) Ha azt várják tőlünk, hogy jók leszünk valamiben, és azt éreztetik velünk, hogy menni fog, sokkal valószínűbb, hogy úgy is lesz. Ha nem bíznak bennünk, és arra számítanak, hogy hibázni fogunk, annak is megnő a valószínűsége, mivel ha folyton azt a visszajelzést kapjuk, hogy "Nem fog menni.", nehéz "ellenállni" annak, hogy ne higgyük el az ilyen mondatokat. Így történhet, hogy akár olyasmit is beépítünk az énképünkbe, ami nem tükrözi az igazságot. Egy önismereti tréning vagy egyéb önismereti technikák, praktikák ezeket a hibákat segíthetnek leleplezni, amellett, hogy új dolgokat fedezhetsz fel, tanulhatsz meg saját magadról. Egy következő bejegyzésben gyűjteni fogok nektek különböző önismeretet elősegítő játékokat, ötleteket, kérdéseket, de ti magatok is sok technikába botolhattok az interneten. (Azt azért ne feledjétek, hogy ezek nem váltják ki a szakemberek segítségét, és többnyire közel sem olyan hatékonyak, mintha részt vennél egy önismereti csoportban vagy önismereti üléseken. Az otthoni módszerek könnyebben esnek áldozatul a torzításoknak, így érdemes őket fenntartásokkal kezelni. Ennek ellenére ne féljünk belevágni az önismeretbe, kiindulásnak ezek is egészen jók tudnak lenni.) Zárásképpen azért itt is hagyok egy egyszerű önismereti eszközt. A képen a Johari-ablak látható. A nyílt terület fedi le mindazt, amit önmagadról tudsz, és mások (a hozzád közel állók) is tudnak rólad. A rejtett terület az, amit csak mi tudunk önmagunkról; legféltettebb titkaink, vágyaink, amiket nem kívánunk megosztani másokkal. A vak terület, az, amit mások tudnak rólunk, de mi nem tudunk, nem ismerünk fel önmagunkkal kapcsolatban. Az ismeretlen terület pedig az a szabályozhatatlan és megváltoztathatatlan rész, amelyet sem mi, sem mások nem ismernek. Hogyan tudod használni? Töltsd ki (persze csak amit tudsz)! Kérd meg családtagjaidat, barátaidat, tanáraidat, hogy gondolkodjatok együtt, mik lehetnek azok a dolgok, amiket mások látnak benned, de számodra még nem tudatosultak! Írj külön listát a pozitívumokról, erősítsd önbecsülésedet is! Légy kreatív és találj ki új ötleteket, hogyan segíthet még ez a feladat Téged önismereti utad során!

Itt is olvashatsz egy rövidebb összefoglalót: https://www.mindenamionismeret.hu/onismeret/

Kovács, Z. (2009). Az önismeret szerepe az oktatásban.
Szász, J. (2006). Önismeret és tanítás-önismerettanítás.
Valastyán, B. és Molnár, Péter. (2013). "Az önismeret szerepe a munkavállalásban és a munkahelyen."