Az új iskolarendszerről röviden, tömören, érthetően

2020 őszén életbe lépett a "Szakképzés4.0", ami sok változást hozott az oktatási rendszerben.
Először is, a szakgimnáziumok neve ezentúl Technikum. Ez az iskolatípus 5 éves. A képzés kezdetén 2 évig ágazati alapismeretek oktatása folyik, ezután következik a duális képzés. A duális képzés során a tanulók valódi vállalkozásoknál, cégeknél tanulhatják el választott szakmáik gyakorlati ismereteit. Ebben az időszakban tanulószerződésük munkaszerződéssé alakul, a diákok így jövedelemhez jutnak. A 13. év végén a leendő technikusok érettségi vizsgát tesznek a 4 kötelező közismereti tárgyból, illetve 5. tárgyként leteszik szakképesítésük szakmai vizsgáját is; így tanulmányaikat érettségi bizonyítvánnyal, és technikus oklevéllel zárják.
Más "névváltozás" is történt. A szakközépiskolák új elnevezése Szakképző iskola. 3 éves képzésről van szó, ahol 1 év ágazati alapismeretek után a következő két évben itt is duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretében. A szakmai végzettséget a tanulók OKJ vizsga letételével (Érdemes tudni azt is, hogy az OKJ is új nevet kapott: Szakmajegyzék.) szerezhetik meg, mely után beléphetnek a munka világába, de emellett nyitott számukra a lehetőség érettségi bizonyítvány vagy technikusi képzettség megszerzésére is. Aki az érettségi megszerzése mellett dönt, felnőttoktatásban, esti tanrendben, 1 év alatt készülhet fel a vizsgára, így a munkavállalásról sem kell lemondania.
Itt fontos megemlíteni azt is, hogy az ösztöndíj rendszer is átalakult. Többé nincsenek hiányszakmák, minden szakmát tanuló 9. osztályos tanuló kap ösztöndíjat (vagy a munkaszerződés keretében jut jövedelemhez). A technikumokban a kezdeti ösztöndíj a minimálbér legalább 5%-a, szakképző iskolákban 10%-a, mely kb. 8000 és 16000 Ft-ot jelent egy hónapban a tanulónak. A munkaszerződéssel az összeg emelkedik, az itt kapott fizetés a minimálbér legalább 60%-a kell legyen. A kezdeti összegek mindkét esetben emelkedhetnek a tanuló eredményeinek és felkészültségének függvényében. Ezen kívül a végzettség megszerzésével a fiataloknak egyösszegű pályakezdési támogatás is kifizetésre kerül, melynek összege a szakmai vizsga eredményétől is függ, a minimálbér 80-180%-a között mozog.

A névváltozásokon túlmenően fontos tudnivaló, hogy a korábban OKJ-s szakmacsoportok helyett mostmár ágazatokról beszélhetünk (jelenleg összesen 24-ről). A tanulók 8. osztály után szakképzés esetében mégcsak ágazatot választanak, a szakma megjelölése csak az ágazati alapvizsga után történik, melyre a technikum esetében a 2., szakképző iskola esetében az 1. év végén kerül sor. Egy példával élve: Gépészet ágazat - az alapvizsga után lehet választani Hegesztő, Légijármű szerelő technikus, stb. szakmákat.

A Gimnáziumok estében nincs változás. A 4 éves képzés érettségi vizsgával zárul, ezután a tanulók többsége felsőoktatásban tanul tovább. Fontos tudni azt is, hogy azoknak, akik nem a felsőoktatást választják, lehetőségük van plusz 1-3 év ráképzéssel szakmát vagy technikusi végzettséget is megszerezni (nem kell elölről kezdeni a középiskolát).

Szakgimnáziumok is léteznek, ez a pedagógiai, közművelődési és művészeti irányok iskolatípusa, ahol 5 éves képzés után a tanulók érettségit, és szakképesítést kapnak. Fontos tudni, hogy a művészeti területet választó tanulóknak minden esetben felvételi vizsgán kell résztvennie.

Jó tudni azt is, hogy az iskolatípusok közötti átjárhatóság is igen jó. Gimnáziumba, technikumba és szakképző iskolába is akár másik, de azonos típusú, akár másik iskolatípusból átmehetnek a tanulók, utóbbi kettőnál az alapvizsga évéig tehetik ezt évvesztés nélkül. Átjelentkezés esetén egyes tantárgyakból az iskola kérhet különbözeti vizsgát/vizsgákat, ezekről az adott oktatási intézménynél érdemes érdeklődni.

3 változást és lehetőséget szeretnék még bemutatni Nektek. Az első az Orientációs évfolyam lehetősége. Ez a lehetőség azoknak a fiataloknak szól, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy az általános iskolát kompetenciahiánnyal fejezik be. Feladata nem az általános iskolai tananyagok ismétlése, hanem kompetenciák felmérésére alapozott fejlesztés. A kompetencia fejlesztő foglalkozásokon túlmenően a tanulók gyakorlatban próbálhatnak ki különböző ágazatokat, szakmákat is, ami megkönnyítheti számukra a nekik tetsző szakma kiválasztását.

A Dobbantó program esetében szintén egy alapkompetencia-fejlesztő évről van szó. A program célja, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó, vagy a rendszerből már kisodródott 15-25 éves fiatalok számára a szakiskolai képzés bázisán az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson.
A program befejezése után jó lehetőséget nyújtanak a Műhelyiskolák (Szakiskolák), hiszen ezek kifejezetten azoknak a fiataloknak szól, akik lemorzsolódnának, és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. A műhelyiskolában a szakma tanulása a gyakorlati képzés helyszínén történik. A műhelyiskolában a tanulónak a végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, de legalább fél évig tart. Nincsenek közismereti tantárgyak. Minden ismeret a részszakképesítéshez kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el. A Műhelyiskolában a tanulók részszakképesítéseket szerezhetnek.

További információkért látogassatok el az IKK honlapjára: https://ikk.hu/