Albérlet, kollégium vagy bejárás - A felsőoktatás első nagy kérdései

Kiderültek a pontszámok, bejutottál a vágyott egyetemre, főiskolára. Igen ám, de hogyan tovább? A lakhatás kérdése sokszor nehéz, stresszes döntés. Jelenlegi, és volt egyetemistákat kérdeztem arról mit tanácsolnának Nektek, ők hogyan látják a kérdést. Bejárósok, albérletben vagy saját lakásban élők, és kollégisták is megosztották tapasztalataikat, véleményüket. Sok hasznos szempont került felvetésre, amelyeket mindenképpen érdemes átgondolni, ha választás előtt állsz.
Kezdésnek egy második szakját végző, vidéki egyetemen tanuló hallgató összefoglalóját olvashatjátok, aki már mind a három lakhatási formát kipróbálta:

  "Ha mondjuk nem érzed késznek magad arra 18 évesen, hogy egyrészt egyedül felelősséget vállalj magadért, másrészt nem tudod, hogy tudsz e ilyen szinten másokhoz alkalmazkodni, mint ahogy a koliban kellene és megteheted, hogy otthon laksz akkor az egy biztonságos döntés, anyagilag is nyilván ez éri meg a legjobban ebben a helyzetben. A bérlet olcsó, az ösztöndíjból lehet félretenni. Anya főz rád, nyilván nagyon fárasztó tud lenni, de ha már középsuliban is bejárós voltál, akkor megszoktad. Meg amúgyis meg lehet szokni. De pl. ha buliznál minden este (vagy csak néha) eléggé be leszel korlátozva, mert sokszor korán megy az utolsó és nem elég korán az első busz.

  A koli költséghatékony, egy szakkollégium akadémiailag meg közösségileg is nagyon sokat tud nyújtani. A koli akkor jó szerintem ha jól tudsz alkalmazkodni másokhoz, nem zavar ha másnap reggelig maketteznek melletted, amíg alszol (tudsz ígyis aludni). Ha már van egy baráti társaság akikkel összeköltözöl a koliban, vagy jó lakótársakat fogsz ki akkor nagyon jó élmény lehet. A kollbiz is szervez sokszor programokat, meg lehet ismerkedni külföldi hallgatókkal. Én amúgy alapvetően koli párti vagyok, mert jóval olcsóbb, és ha jó közösség mindegy hogy albérlet vagy koli, de ha valakinek ez túl sok alkalmazkodás, nem bírja a zajt, magányosan szeret tanulni, rosszul van ha mocskos a konyha stb. akkor az nem fogja szeretni.

  Az albérlet jó drága, cserébe abszolút a legkényelmesebb lakhatásiforma, főleg ha van saját szobád. Mert ha akarod van közösségi élet a lakásban, de ha akarod el is tudsz vonulni. Kevés emberhez kell alkalmazkodni. Nem kell feliratkozni a mosógépre és általában még működik is. De minden attól függ, hogy kikkel laksz együtt. Ennek függvényében mindhárom lehet tök rossz, meg nagyon jó is."

"Amíg 70 km-re laktam a kolitól, addig bejárós voltam. Úgy voltam vele, hogy napi 2,5 óra nem vészes az utazásra, olcsóbb, mint a kollégium (már csak a kollégium minősége miatt is szívesebben maradtam bejárós és most is így döntenék...). Most hogy másik egyetemre járok, ahonnan csak 40 km-re lakok, a kollégium viszont maximálisan felszerelt, szobánként jár a mosdó és beléptető rendszeres, így a kollégium mellett döntöttem. Szerintem ez sok tényezőn alapul. Mivel a mostani egyetememen a kollégium felszerelt és valóban a minőséget fizetem, így szívesen döntöttem mellette, ellenkező esetben maradok bejárós. A jó bulik és a csapat sajnos nem kárpótolja azt a "kényelmet", ami nekem kell a mindennapjaimhoz. (Nem nagy igények, de értékelem, ha decemberben van fűtés és nem 200-an használunk 3 zuhanyt, 6 wc-t, amit jó esetben félévente takarítanak - igen, hallottam ilyenről/láttam ilyet )."

Bejárás után saját lakásba:

" Mondjuk hiába sorolja valaki a saját lakás (nem szülőkkel) előnyeit, ha még a felnőttek jelentős hányada sem engedheti meg magának. Én az első szakom alatt otthon éltem, jó is volt meg nem is, ez elsősorban a légkörtől függött. Mivel nem élt velem olyan ember, aki folyamatosan bosszantson és hátráltasson, ezért alapvetően szerettem, viszont érezhetően megterhelő volt ez a többieknek akkor már (anyagilag is, meg elviselni az életvitelemet is). A második szakomtól saját lakásban éltem (élek), nekem ez sokkal jobban tetszett, ebben a korban egészségesebbnek is éreztem (hiszen nem csak egyetemisták vagyunk, hanem felnőttek is és bár sok dologban segítettem otthon, az még nekem nem igazán volt ténylegesen felnőtt élet), ugyanakkor sokkal több tervezést is igényelt. Onnantól, hogy egyre inkább nekem kellett magamat ellátnom anyagilag, sokkal stresszesebb volt összeegyeztetni ezt az egyetemmel. De egyszer kell csak átesni a holtponton. Szóval szerintem két fő dolog befolyásol: hogy milyen a légkör ott, ahol élsz és hogy anyagilag mennyire kell mindezért felelned."

Kollégium után albérletbe:

"5 év koli és durván 2 év albizás után, maholnap 25 éves véndiákként minden egyetemistának szívből ajánlom mindegyiket, mert mindegyik nagyon sokat tesz a személyiséged fejlődéséhez - ami lássuk be, a 20-as éveidben elég fontos. Koliban a közösség körül forog a minden, mindig van kivel érintkezned és elég esténként random kinézned a közösségi terekbe ahhoz, hogy becsatlakozz valami programba-buliba. Arról nem is beszélve, hogyha gáz van, akkor mindig tud valaki segíteni - legyen szó arról, hogy valamid elfogyott/nincs, rosszul vagy, pszichoanalizálni kéne az életedet stb.. De ha a mindennapjaidat 2-3-4 emberrel kis koliszobákban összezárva töltöd, garantáltan búcsúcsókot dobhatsz a privát szférádnak. És kolitól függően lesznek a rendszeres szobaellenőrzések, tűzriadó próbák és fals riasztások. Illetve elég aktuális téma, tudom: az egyetem ki is dobhat a helyedről, ha kell valami rendezvényhez a szoba. De ez azért a ritkább gond. Albi azért több magánteret ad, főleg ha nagyon jó körülmények közé költözöl be. Hozzátenném, én eddig csak egy nagyon chill lakótárssal laktam korábbi albimban, most pedig egyedül lakok, szóval nagyon-nagyon szerencsés voltam. A legtöbb egyetemistának valószínűleg nem teljesen ugyanez az élménye lesz. Koli után viszont hatalmas szabadságérzetet ad, ha nem kell sorban állnod konyhában/fürdőszobában, mindenen megosztoznod, nem ütközöl folyton valakibe reggeli készülődés közben. És szerintem az extra albis költségeknek megvan az a pozitív hatása, hogy mindenképp tevékeny életet élj, és ne kényelmesedj el. De igen, drágább lesz mint a koli, jobban be kell osztani a pénzedet, többet kell dolgoznod. És el kell hogy ismerjem, hiába szeretek egymagamban lenni, néha jól esne ha random valaki odajönne megkérdezni, hogy amúgy hogy vagyok és mizuka.
Kiscsibe: egyetemistaként menjetek el kolizni, ismerkedjetek meg mindenkivel, bulizzatok nagyokat, pop yo cherries aztán ha készen álltok rá, vagy kezdtek kiöregedni koliból (mint én anno), akkor irány egy albi tüstént. Nekem is így alakult, és alapvetően pozitív élményem volt mindennel, megbánásaim sincsenek, pedig messze nem voltam népszerű kolis arc. Hiányzik egy-két dolog, de az albit egy kolira se cserélném most már le."

Néhány bejárós hallgató véleménye:

"Én a bejárást választottam, Budapest agglomerációjában lakom, kb másfél óra bejutni az egyetemre, jók a közlekedési kapcsolatok. Én városban nem tudnék tartósan élni, nagyon vidéki vagyok, egyszer próbálkoztam vele, de pár hétnél nem bírtam tovább. Ezenkívül, mivel elég nagy a privátszféra iránti igényem, koliba alapból nem mennék, az albérletek meg elég drágák, egyetemistaként elég nagy érvágás lenne, szóval marad a bejárás."

"Én is bejárós vagyok. Itthon sokkal kényelmesebb, illetve a cicát sem tudnám mondjuk koliba vinni. Közel élek a vasútállomáshoz, 5 perc séta . Ha nagyon sietek 45 perc innen a déli, utána már csak metrózni kell. Max annyi a hátránya hogy ha sulin kívül lenne más program is akkor nagyon időhöz vagyok kötve. De nem költöznék így sem. "

"Én bejárok. Kérdezték tőlem, miért nem vagyok kolis, de nem akarok kolis lenni, ez van. Én szeretek bejárni, tapasztalt is vagyok benne, olcsó is, és szinte már hiányzik is, az online oktatás miatt."

Akad olyan eset is, amikor a bejárás már túl megterhelő:

"6 évig jártam be középiskolába, majd egy évet egyetem alatt. Nem tudtam megszokni, nemis emlékszem igazán az első évre egyetemen, mert kb. alva járva toltam végig. Szponzorálhatott volna a Hell vagy a Burger King, mert ezeken éltem abban az egy évben. Míg középiskolában játszik a család főz rád, mert egységesen otthon vagy késő délután, addig egyetemen ugye van reggel meg késő délután is órád, neked kell összerakni hol eszel a lyukas időben. Vagy csomagolsz magadnak, vagy nem eszel, vagy gyorskaja. Plusz hozzá tenném, hogy az is rendesen korlátoz, hogy milyen órákat veszel fel, nem csak az, hogy elmész-e bulizni, mert matekozni kell, hogyha azt az órát felveszed, hogy érsz haza, meg persze mennyire leszel fáradt, ha minden reggel 5-kor kelsz a reggeli katalógusos óra miatt. De tény hogy jóval olcsóbb megoldás mint a lakás, és ha nem vagy messze akkor ezek a negatívumok se játszanak."

És egy utolsó tipp, ha albérletet keresnétek - https://albeeapp.hu/?fbclid=IwAR1I2BkJjb2crqIoWXr4u7JaEkbaElv9N6Tos8C6YZCGjr9Z0Ag_SkqvumM
Nézzetek körül bátran az applikáción, mert egy jó sztorival most még nyerni is lehet! :)