A magyar szabadság napja-június 27.
Minden év június utolsó szombatján emlékezünk meg arról, hogy Magyarország szabad, független állam, mivel 1944. március 19-e óta csak 1991. június 19-én adatott meg hazánknak, hogy nem állomásozott idegen katona magyar földön. Viktor Silov altábornagy a Déli Hadseregcsoport parancsnokának személyében Magyarország területéről június 19-én 15 óra 01 perckor az utolsó szovjet katona is távozott a Záhony-csapi határállomásnál, azonban a két állam közötti egyezmény értelmében Magyarország szuverenitása csak 1991. június 30-val állt helyre.
Az emléknap jelentősége abban is áll, hogy hazánk 1991 június 30-át követően visszatérhetett saját fejlődésének útjára, magyar hagyományokhoz, szabadsághoz és önrendelkezéshez.
Több mint negyven évig tartózkodtak szovjet katonák hazánkban, pedig a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés 22. cikkelye alapján a szovjet csapatok csak addig maradhattak volna, amíg az ausztriai szovjet haderő ellátásának logisztikai biztosítását végzik. Ennek értelmében a katonáknak a békeszerződést követő három hónapon belül el kellett volna hagyniuk az országot, annyi "kivétellel", hogy ideiglenesen Moszkva a szövetségesek által közösen ellenőrzött Ausztriával akadálytalanul tarthassa fenn a kapcsolatot. Hazánkban csak a megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükséges katona és harci, technikai eszközök maradhattak volna. Míg Ausztria 1955. május 15-én visszakapta szuverenitását, semleges állammá vált, addig az előző napon megkötött Varsói Szerződés Magyarország területén az "ideiglenes" szovjet katonai jelenlétet továbbra is fenntartotta. Az 1956-os forradalom után pedig a kádári rendszer fennmaradását szavatoló szovjet katonai alakulatok jelenlétét az 1957-ben megkötött magyar-szovjet egyezmény megerősítette és így legitim módon tovább maradhattak az országban.
Változást az 1988. december 7-i ENSZ közgyűlésének 43. ülésszaka hozott, ahol Mihail Gorbacsov bejelentette: három éven belüli jelentős kelet-európai csapatkivonásokra kerül sor: vagyis Moszkva 1991-ig hat harckocsizó hadosztályt, 5 000 harckocsit és 50 000 katonát von ki a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Magyarország területéről és ezzel egyidejűleg csökkenti a Szovjetunió európai területein lévő haderőit és azok fegyverzetét. Ezt követően Matvej Burlakov vezérezredes a Magyarországon állomásozó Déli Hadseregcsoport főparancsnoka 1989. január 1-jei sajtónyilatkozatában közzétette, hogy a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödét, mintegy 10 000 főt haza fognak szállítani. 1989. április 25-én el is indult hazánkból az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi gárdaosztály, az utolsó katona pedig 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.
2001. május 8-án az Országgyűlés, június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozásának emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját pedig a két állam közötti egyezmény értelmében Magyarország szuverenitásának helyre állásának napját, a magyar szabadság napjává nyilvánította.
A magyar szabadság napja hazánk szuverenitásának, függetlenségének, a magyar demokrácia újjászületésének ünnepe is egyben. 1991. június 30. óta Magyarország a saját útját járhatja, visszatérhet korábbi, évezredes hagyományaihoz, tradícióihoz. Ezt szövegezi meg az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása is: "Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének."