A Föld napja- április 22.
A Föld napját először 1970-ben ünnepelték Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére. Hatására az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak. A Föld napja 1990-ben világmozgalommá vált. Denis Hayes és barátai az ökológiai válság jeleit látva - mint például az ipari szennyezés, őserdők irtása, sivatagosodás, stb. - kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot.
A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. Ebben az elmúlt húsz évben sokat tettünk környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, szélkerekek, napkollektorok termelik az áramot. De még mindig van mit tennünk annak érdekében, hogy ne használjuk túl a természetet, ne növeljük az éghajlatváltozás veszélyét és így meg tudjuk védeni a bolygót.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) évente elkészülő, Jelentés az élő bolygóról című vizsgálata szerint jelenleg úgy él az emberiség, mintha lenne tartalékban egy másik bolygója. A szakemberek szerint csak megújuló energiaforrások alkalmazásával pótolható a fosszilis energia (szén, kőolaj, földgáz, stb.), a fogyasztás visszafogása pedig mindenképp szükséges. Abban a tudósok egyetértenek, hogy ennyi embert a Föld jelen állapotában nem képes eltartani, mert a bolygó készletei végesek. Ezért is fontos többek között az, hogy a túlfogyasztást csökkentsük.
A környezetszennyezés is kardinális kérdés a Föld egészsége szempontjából. A probléma nem új keletű, ugyanis évtizedek óta ismert és fennálló dolog. A légszennyezést a levegőbe kerülő nitrogén-dioxid, ólom és szénmonoxid okozza. A vizeket az abba kerülő műtrágya, olaj, magas nitrát- és foszfortartalmú szennyvíz, a vizekbe dobott műanyag szemét is károsítja. A talajt a mindenféle illegális szemét- és hulladéklerakókból a földbe jutó mérgek és nehézfémek teszik szennyezetté. Ugyanilyen veszélyesek a különféle növényvédő szerek, rovarirtók, nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák. Mindezek visszakerülnek például a növények és állatok elfogyasztásán keresztül az emberi szervezetbe is, amivel megnő a különböző betegségek kockázata, ez pedig a teljes népesség általános egészségügyi állapotának romlását hozza maga után.
A legtöbb közgazdász és természettudós úgy gondolja, hogy a jelenlegi növekedés vezérelt gazdasági modell már nem tartható fenn. Azonban meglátásuk szerint hiányzik egy új gazdasági-társadalmi modell, ahol fontos lenne, hogy képesek legyünk elfordulni a régi életstílusunktól és jelenlegi fogyasztási szokásainktól.
Fontos szólni még a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatosan a teremtésvédelmi szemléletről, amely a természet és az ember, azaz a teremtett világ érdekeit együttesen veszi figyelembe. A teremtésvédelmi szemlélet nem az aktuális problémára adott alkalmi válasz, hanem az egész teremtett világ iránti mélységes tisztelet, és az ebből fakadó felelős magatartás, vagyis a keresztény életforma fontos eleme. Az elmélet szerint az ember nemcsak a teremtett világ része, hanem a felelős gazdája is annak.
Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. A legfontosabb célok közé tartozik, hogy 2030-ig Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges legyen, 2050-re pedig elérjük a klímasemleges kibocsátást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kidolgozta a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. A teremtett világ és a környezeti örökségünk védelme érdekében fontos törekvés az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es értékhez képest.
A Föld megóvása kapcsán fontos megemlíteni még a Föld órája kezdeményezést, melyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) hívott életre. A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából és már 2008-ban nemzetközivé vált. A Föld órája minden év márciusának utolsó szombatján kerül megrendezésre a világszerte, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére. Az esemény mindenkit arra buzdít, hogy példát mutasson tetteivel, és ne csak ebben az egy órában, hanem mindennap a természet megóvásáért, a fenntartható életmódért.
A Föld megóvása érdekében fontos kezdeményezés még a Túlfogyasztás napja, mely napon a kezdeményezők felhívják a figyelmet arra, hogy az emberiség igénye az elérhető természeti erőforrásokra meghaladja a Föld által újratermelni képes készletet. Azok az erőforrások, amelyek ez után a nap után kerülnek elfogyasztásra, azt a természet már nem képes a saját megújuló képessége alapján újból előállítani. A Túlfogyasztás napjának időpontja minden évben változó, 2021-ben július 29-ére esik. Ezt a napot a Global Footprint Network (GFN) nevű nemzetközi kutató szervezet számolja ki évről évre, összehasonlítva a Föld adott évre vonatkozó biokapacitását az emberiség ökológiai lábnyomával.
forrás: jelesnapok.okatas.hu