Utánozás majom szokás? - A tükörneuronokról
Gondolkodtál már azon vajon mitől ragadós az ásítás vagy éppen a nevetés? A titok a tükörneuronokban rejlik - ezek olyan speciális idegsejtek az agyunkban, melyek abban segítenek, hogy képesek legyünk másokkal minél magasabb fokú összhangba kerülni. A tükörneuronok az agy számos területén megtalálhatóak, előfordulnak
többek között a mozgásért felelős területek, a látókéregben, az
emlékezésért felelős részeken - átfogóan és sokoldalúan dolgozzák fel a
környezetből jövő információkat, cselekvéseinket és mások cselekvéseit. Ennek a sejtrendszernek hála gyakran észrevétlenül, akaratlanul, automatikusan másolunk le mozdulatokat környezetünkből. Mitöbb a tükörneuronok akkor is működésbe lépnek, ha mi magunk nem is mozdulunk, csak megfigyelünk egy cselekvést - az agyunkban ilyenkor pont azok a sejtcsoportok válnak aktívvá, mint amelyeket adott cselekvés végzése során ténylegesen használnánk, viszont kicsit másképpen; a sejtrendszer képes különbséget tenni saját mozgásunk és a csak megfigyelt cselekvések között. Ezen is túlmenően, egyes kísérletek arra utalnak, hogy a tükörneuronok a szándékosságot is "felismerik". Majmoknál végzett kísérletekben (Rizolatti és munkatársai) kimutatták, hogy a sejtrendszer izgalomba került, ha az egyik majom azt látta, hogy a másik egy mogyoróért nyúl, de nem tüzelt, mikor a másik állat csak össze- vissza mozdulatokat tett. De ahogy az már a bejegyzés elejéből is kiderült, az utánozás nem csak majom szokás, az emberre is éppúgy jellemző. Egy kísérletben arra kértek embereket, hogy semleges, rezzenéstelen arccal nézzenek egy monitoron képeket, melyen arcok szerepelnek. A bemutatott arcok nagyrésze semleges volt, ugyanakkor a képek között szerepelt néhány mosolygó és pár dühös arc is. Mérőműszerek detektálták, hogy ezeknél az arcoknál, bár a megfigyelők azt hitték semlegesek, arcizmaik minimálisan működésbe léptek, tudattalanul másolva a látott arckifejezést.
Mi a haszna ennek a "másoló rendszernek"? A témában kutató szakemberek legtöbbje úgy véli, hogy azon túl, hogy a szinkronicitás szimpátiát ébreszt más emberekben, és ezáltal pozitív benyomást tehetünk társainkra, ez a sejtrendszer segít minket abban is, hogy mások viselkedését képesek legyünk bejósolni, megérteni, és így empátiát érezni. Mások szomorú arckifejezése például bennünk is letükröződik, és képesek leszünk átérezni a másik bánatát, megérteni őt. A tükörneuronokat a beszéd tanulásával is összefüggésbe hozzák - a kisbabák a tükröző rendszer segítségével utánozzák a felnőtt szájmozgását, így próbálgatva alakítani az első hangokat, szavakat.
Érdekesség, hogy stresszhelyzetben, amikor felfokozott állapotban vagyunk, szorongunk, akkor a tükörneuron rendszer aktivitása összességében csökken- ilyenkor kevésbé vagyunk képesek másokra hangolódni.
Másik érdekes felvetés, hogy a tükörneuronrendszer működésének, vagy működési hibájának köze lehet egyes betegségekhez, zavarokhoz, például az autizmushoz (Roy Mukamel egy 2010-es kutatása).
Összességében elmondható, hogy bár a tükörideg rendszer hozzájárul a szinkronicitáshoz, sem az empátia, sem a különböző zavarok nem magyarázhatóak kizárólag ezen sejtek működésével. Ettől függetlenül bizonyos, hogy működése hasznos és fontos mindennapi életünkben, ezen kívül olyan érdekes és különleges hálózat, melynek kutatásában sok lehetőség rejlik még.
